Rólunk

Társaságunk növényspecifikus hozamfokozók, talajerőpótlók, műtrágyák, baktériumtrágyák, mikrobiológiai készítmények gyártásával, fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik.Célunk, hogy termékeink folyamatos fejlesztésével hozzájárulhassunk a fenntartható mezőgazdasági termeléshez. Mikroelemek visszajuttatásával, lombtrágyák és baktériumtrágyák használatával új szemlélettel a növénytermesztés és talajművelés területén csökkenthető legyen a jelenlegi túlzott és egyoldalú műtrágya felhasználás.

Környezet és fenntarthatóság

Az elmúlt évtizedek túlzott műtrágya felhasználásának és annak napjainkban egyre erősebben mutatkozó negatív hatásai, mára már kézzelfoghatóak.

A túlzott, esetleg szakszerűtlen (a talaj szerkezetét, tápanyagkészletét, a termesztett kultúra tápanyagigényét figyelembe nem vevő) műtrágyázás környezeti hatása, különösen hosszú távon nagyon kedvezőtlen:

A környezetre elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén hat károsan, egyrészt a felszíni vizek eutrofizálását okozva, másrészt a kutak és az ivóvíz nitráttartalmát növelve.
Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába kötődni nem tudó foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része is kilúgozódik, vándorol a talajvizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat.
A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását.
Műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek, pl. a spenótban megnő a nitráttartalom.
Nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára is.
Műtrágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem.

Mindezeken a negatív hatásokon túl, az egyoldalú műtrágya-felhasználás gazdaságossága azáltal is csökken, hogy humuszanyagok hiányában romlik a műtrágyák hasznosulása.

A kemikáliák másik nagy alkalmazási területe a növényvédelem.

A kártevők elleni biztonságos védekezés, valamint a kevesebb élőmunkát igénylő növénytermesztés kialakításának igénye elengedhetetlenné tette a peszticidek, azaz a kártevő rovarok, növényi betegségek és gyomok leküzdésére használt vegyszerek szélesebb körű alkalmazását.

A peszticidek használata - előnyei mellett - jelentős veszélyeket is rejt magában. Egyrészt ezek a vegyszerek szennyezik a termőtalajt, kimosódva pedig a felszíni és felszín alatti vizeket. Igazi veszélyességük azonban nem e szennyező hatásokban rejlik, hanem abban, hogy felbomlással fenyegetik a világ ökorendszerének egyensúlyát. Ez azt jelenti, hogy adott ökoszisztémán belül a peszticidek alkalmazásával nemcsak a kártevőket, vagy kórokozókat pusztítják el, hanem más élőlényekre is kedvezőtlenül hatnak. Megbontják a táplálékláncot, ezért olyan állat- és növényfajok is elpusztulnak a közvetett hatás miatt, amelyek az ember számára hasznosak. Más fajok viszont a felbomlott biológiai rendszer következtében gyorsan elszaporodnak, ami további nemkívánatos következményekkel jár. A peszticidek környezetkárosító hatását fokozza, hogy a nehezen bomló kémiai anyagok mechanikai (szél-vízerózió) vagy biológiai (tápláléklánc) úton elkerülnek eredeti felhasználási helyükről és egy újabb ökológiai rendszerben felhalmozódnak, ott károsítanak váratlanul, vagy fejtenek ki közvetlen vagy közvetett toxikus hatást az emberre.

Hová lettek a mikroelemek a talajból?

A mezőgazdasági termelésben a műtrágya használat megjelenése és általánossá válása a nagyhozamú növényfajták termelésbe állításával gyökeres változást okozott mind a talajok szerkezetében, mind pedig tápelem összetételében. A nagyüzemi mezőgazdasági technikák és technológiák következtében szinte kizárólag az N, P, K hatóanyagokra terjed ki a tápanyagpótlás. A többi, a termelésben ugyancsak nélkülözhetetlen esszenciális mezo- és mikroelemre nem. Ezekből a tápelemekből van egy néhány olyan, amelyeket talajaink még elégséges mértékben tudnak szolgáltatni, de sok mikroelemből mára termőterületeink nagy részén jelentős hiányok alakultak ki a folyamatos kivonás és a kismértékű vagy hiányzó visszapótlás következtében.

Ezen elemek közül a legfontosabbak a következők; hiányhelyzetük kiterjedtségének csökkenő sorrendjében: cink, réz, vas, mangán, molibdén, bór.

A Biona Plusz termékcsaládot pontosan a fent említett kialakult helyzet hívta életre több éves kutatómunka és kísérletek során. Termékeink már több mint 20 éve bizonyítottan sikeres értéknövelője az agráriumnak. Nagyon fontos megemlíteni azt az egyediséget, ami jelentősen megkülönbözteti a többi piacon jelen lévő mikroelemtartalmú tápoldattól. Ez pedig egy olyan összetételű tápanyag komplex, mely egy-egy adott növény által támasztott élettani igényt hivatott kielégíteni úgy, hogy az a lehető legjobban beépülhessen a növényi szervezetbe.

Tekintse meg a különböző növénykultúrákhoz javasolt szereink felhasználási tájékoztatóját és Ön is látni fogja, hogy a hektáronkénti javasolt mennyiségek a hozzájuk tartozó árral egy igazán jó komplexet adnak.

Próbálja ki Ön is termékeinket!

TOVÁBB

A szakszerű mikroelempótlás az egyik legolcsóbb módja az egészségmegőrzésnek!

A felsorolt elemek azért mikroelemek, mert a fő és nagy mennyiségben szükséges tápelemekhez képest nagyságrendekkel kisebb mennyiség szükséges belőlük, de az egészséges növényfejlődéshez és az egészséges terményekhez nélkülözhetetlenek.

Hiányuk nem csak a termelt növényeink hozamára hatnak kedvezőtlenül, de ma már egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy az emberi táplálkozás szempontjából is egyre több gondot okoz. A legnagyobb problémát talán az emberi élelmezés szempontjából legfontosabb búza jelenti, amely a táplálkozásunkban nagyon fontos szerepet játszó kenyér alapanyaga.Élelmiszernövényeink hagyományos termőterületeinek nagy részén mára olyan hiányhelyzetek alakultak ki, hogy egészséges beltartalmú termést csak a vegetációs időszak alatt történő mikroelemes permetezések alkalmazásával lehet előállítani. Gazdasági haszonállataink takarmányát az egészséges fejlődésük érdekében már nagyon régóta mesterségesen egészítjük ki a létfontosságú mikroelemek takarmányba keverésével. Ezért a gazdasági haszonállataink húsa többnyire az élettani igényeknek megfelelő mértékben tartalmazzák az élethez nélkülözhetetlen mikroelemeket.Az egészséges emberi táplálkozás szempontjából azonban ez már önmagában kevés, mert a növényi eredetű élelmiszereink közül a kenyér, amely az egyik legfontosabb táplálékforrásunk, hiányosan és nagyon kismértékben tartalmazza a mikroelemeket. Ezért az emberi táplálkozás egészségesebbé tétele érdekében is az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk élelmiszernövényeink, és gazdasági haszonnövényeink termelése során a kielégítő mikroelemek pótlására.